|
|
|
| |
|
Kökény
|
Kökény (Prunus spinosa)
Népies elnevezés: ekeakadály, tövisfa, kökönye, boronafa, kökényszilva.
A kökény a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik.
Európai, elő-ázsiai flóraelem. Hazánk egész területén megtalálható. Igénytelen faj, gyógynövényfajtája nincs. Erdőszéleken, legelőkön előforduló cserje.
Ágai 1-2 méteresek, levelei tojásdad alakúak, rövid nyelűek, 2-3 cm hosszúak, virágai hófehér színűek, termése kb. 1 cm átmérőjű, csonthéjas, fanyar ízű termés, melyet a fácánok is nagyon kedvelnek.
A virágokat lombfakadás előtt, március-áprilisban gyűjtik. Termését is gyűjtik.
Szárazanyagtartalma csak érett, dércsípett állapotban nagy és csak vízzel macerálva, darálva préselhető. (A lé kihozatal így 50%-os.)
Gyógyhatásai
Melius J. Péter Herbáriuma szerint: ha a kökényvirágnak vizét vészed, az öklelést, oldalfájást, nyilallást meggyógyítja.
Drogját virágai és termései adják. A drog flavonoidokat és procianidineket tartalmaz.
A szárított virágokból készített forrázat vízhajtó és enyhe hashajtó hatású, valamint húgyúti betegségek ellen használható. C-vitaminban gazdag terméseit október végén szedjük, ha már kissé megcsípte a dér. A termésekből készített lekvár, bor, pálinka vagy likőr betegségek után kiváló roboráló szer, immunrendszer- és idegerősítő. Zsírcsökkentő hatású, fogyókúra esetén nélkülözhetetlen. Méregtelenítő és vértisztító hatása miatt bőrkiütések megszüntetésére is alkalmazhatjuk. Fájából sétapálcát és golfütőt készítenek.
Terméséből kökénypálinkát készítenek. Cseranyagai miatt összehúzó hatással rendelkezik.
|
|
| forrás: nepgyogyaszat.hu
|
|
|
|
| --- Vissza ---
|
|
|
|
Facebook oldalunk megnyitása.