|
|
|
Az advent színei és a koszorúk szimbolikája
|
|
Az advent színei
Az első, az eredeti szín a lila, a királyság színe, amellyel várjuk a király érkezését. Ugyanez a színe a húsvét előtti nagyböjtnek és nagyhétnek. Ez kiemeli a Jézus születése és a halála közötti fontos kapcsolatot. Ugyanakkor néhány egyház a királykék színt használja a húsvéti időszaktól való megkülönböztetésre. Más egyházak pedig a sötétkéket, amely a király érkezésének éjszakáját és a teremtés ősvizeinek sötétségét szimbolizálja. Az adventi bűnbánat időszakában hagyomány, hogy a papok a viola liturgiai fájdalomszínében, azaz lila ruhában miséznek. A harmadik héten azonban rózsaszín ruhát öltenek.
A piros és a zöld az advent és a karácsony világi színei. A zöld, az örökzöld növények, az élet folytonosságának jelképei, a vörös, a "krisztustövis" a vér színével szintén az élet jelképe.
Az advent kezdetén adventi díszeket, koszorúkat szoktak készíteni, vásárolni az emberek. A leggyakoribb adventi dísz az örökzöld ágakból vagy gabonaszárból készült, örökzöldekkel díszített kör alakú koszorú. Manapság már műanyagból is készítik a koszorú testét, mint ahogy "műfenyőt" is lehet kapni. Kiváló közös családi program lehet gyermekes családoknak az advent első vasárnapján történő koszorúkészítés, együtténeklés.
Az adventi koszorúk szimbolikája
Maga a köralak jelképezi az örökkévalóságot, magát az istent, a világ végtelenségét. A zöld szín, az örökzöld növények az örök megújulás reményét szimbolizálják. A gyertyák fénye a világosságot, a csillagokat, amelyek az égbolt sötétjéből kiválva mindig is léteztek és mutatták az utat. Felfelé törő lángjuk a földi embernek a spirituálissal való kapcsolatát segítheti. Jelenthet melegséget a téli éjszakában. Jelképezi Jézust, aki a szeretet fényét hozta el a földre.
A koszorú négy külső gyertyája jelképezheti a négy évszakot, a négy evangelistát, a négy adventi hetet. Jelképezheti még a Malakiás próféta és a Krisztus születése között eltelt 4 évszázadnyi időt is.
A külső gyertyák színei hagyományosan: lila vagy kék, a középső: fehér. A harmadik hét gyertyája rózsaszín. Az első gyertya a prófétai jövendölést, a várakozást és a reményt jelenti. A másik három jelentheti a három királyokat, Betlehemet, a pásztorokat és az angyalokat. A szeretet, öröm, békesség hármasát is érthetjük alatta.
A középső gyertyát Krisztus gyertyájának nevezik és a "szent este" napján napközben vagy este szokták meggyújtani. Központi helye azt jelképezi, hogy ez a nap az ünnepkör legfontosabb napja, a várva-várt megváltó földi megtestesülésének ideje.
A kör az emberiségnek ősidők óta használt szimbóluma. Maga az adventi koszorú azonban az 1838 óta ismert. Egy hamburgi lelkésznek, Johann Heinrich Wichern-nek, az első gyermekotthon megalapítójának köszönhetjük. Ő egy fából készült kerékbe az advent minden vasárnapján a vacsoránál egy-egy újabb gyertyát helyezett el, s szentestén a kerék közepére tette az ötödiket. A fa kerék helyett örökzöldből, szalmából, vesszőből készült koszorúk kerültek az asztalokra, és egy kertész ötlete alapján az ajtókra fölakasztható adventi koszorúk is megjelentek.
Az adventhez kapcsolódó csokoládé figurákat rejtő "adventi naptárt" először egy édesanya készítette a kisfiának, aki az advent kezdetétől minden nap megkérdezte, hányat kell még aludni a Jézuska eljöveteléig. A mama egy karton lapra bonbonokat varrt föl és odaadta a kisfiának, aki minden nap levehetett egyet, és ő maga számlálhatta meg a hátralévő napokat. A kisfiúnak felnőtt korában eszébe jutott az ötlet és adventi naptárakat kezdett gyártani. Hamarosan minden csokoládégyár követte ezt a példát. A nagyüzemi adventi naptár gyártásának feltalálója, Gerhard Lang 1974-ben hunyt el.
|
forrás: www.szantal.hu
|
|
|
|
|
|
|
|
Ajánljuk
|
|
|
|
|
|
Facebook oldalunk megnyitása.