Hogyan válasszunk óvodát?

A legfontosabb az óvodaválasztásnál a fizikai és nevelési környezet. Ezt igazán csak személyesen tudjuk felmérni. Legtöbben a lakóhelyükhöz vagy munkahelyükhöz közeli óvodát választanak, hogy a gyermek óvodába vitele és elhozatala ne terhelje meg túlságosan a családot. De számos további szempontot is érdemes mérlegelni: fontos, hogy az óvoda biztosítson lehetõséget a szabad levegõn való játékra s a nyugodt pihenésre. Ne legyen zajos, piszkos az óvoda környezete, legyen gondozott és biztonságos játékokkal felszerelt, zöld kertje, s a termek elég tágasak, barátságosak és világosak legyenek. Ezeket bármikor ellenõrizhetjük saját magunk. Lessünk be az udvarra, amikor játszanak a gyerekek! Figyeljük meg, mennyire élénkek és vidámak, s hogy az óvónõk egymással beszélgetnek-e, vagy a gyerekekre figyelnek. Érdemes elbeszélgetni az óvoda vezetõjével, akár egy ilyen spontán bekukkantás ürügyén, de egyeztethetünk külön idõpontot is. Kérdezzük meg az óvoda napirendjérõl, a reggeli, délutáni és nyári ügyeletek rendjérõl, a csoportok nagyságáról, a szülõk iránti elvárásokról!

A részletek is fontosak!

Érdemes rákérdezni, hogy milyen létszámúak a csoportok. A törvény az óvodai csoport maximális létszámát 25 fõben határozza meg. A nagyon kicsi csoportlétszámot elsõsorban magánóvodák tudják biztosítani. Ez akkor lehet fontos, ha a gyermek sok figyelmet igényel. Választási szempont lehet az is, hogy (életkor szerint) osztott, vagy osztatlan csoportban zajlik a foglalkozás. Az osztatlan, vagy vegyes csoportokban a gyerekek vegyes életkorúak. Vannak olyan vélekedések – ezt vallják többek között a Montessori elvei alapján mûködõ óvodák is –, hogy a vegyes csoportok kedvezõen hatnak a gyermek társas készségeinek (ma úgy mondjuk, szociális kompetenciáinak) fejlõdésére, hiszen megtanul többféle korcsoporttal együtt élni. Ez valóban vonzó lehet, ha rendelkezésre áll a megfelelõ nevelési környezet és a felkészült pedagógusok. (Nem mindegy, hogy az óvoda tudatosan vállalt nevelési koncepciója az osztatlan csoportok mûködtetése, vagy az alacsony gyermeklétszám miatt „csúsztak bele” ebbe a megoldásba.) Ugyanakkor társas szempontból az osztatlan csoport nem feltétlenül jobb, csak más. Hiszen például egyenrangú barátokra lelni éppen az osztott csoportban nyílik lehetõség...

Fontos szempont lehet a nyári szabadságok és ügyeletek rendje. Az óvodák nyáron egy hónapig, júliusban vagy augusztusban zárva vannak. Akadnak olyan óvodák, ahol az iskolai szünetek alkalmával összevont csoportokban folyik a nevelés, ami inkább csak felügyeletet jelent ilyenkor. Az óvodák nyitva tartása is változó; fontos szempont lehet, hogy milyen korán tudják fogadni a gyereket, vagy hogy délután meddig vannak nyitva.

NAPIREND
Az óvodák jellemzõen már reggel 6-tól fogadják a gyerekeket. Nyitáskor az egyik csoportszobában, egy ügyeletes óvónõ várja a korán érkezõket, így a gyerekek egy csoportban töltik el az idõt, amíg a saját óvó nénijük meg nem érkezik (óvodától függõen 7 és 8 óra között).
Az óvodában nincs olyan szigorú értelemben kötelezõ beérkezési idõ, mint az iskolában, mégis ajánlott negyed kilencig beérni, mert 8 és 9 óra között a gyermekek szabadon játszanak a csoportokban, ami a fejlõdésük és társas kapcsolataik szempontjából nagyon fontos. Ezt követi a reggeli, majd körülbelül ½ 11-ig szabad és irányított játék következik (ilyenkor az óvó néni különbözõ tevékenységeket kezdeményez, amiben a gyermekek követik õt; így játékos ének, rajz, dráma stb. foglalkozások alakulnak ki.) Közben megérkezik a friss gyümölcs, s a tízórai után a gyerekek felöltöznek, és az udvaron folytatják a játékot. Körülbelül 12-kor ebédelnek, s ebéd után, 13 órától következik a csendes pihenõ. Azok, akik a délutánt nem töltik az óvodában, 12.30 és 13 óra között mennek haza.
A gyerekek 15 óra körül ébrednek fel, uzsonnáznak, majd a délutáni játék következik. Ilyenkor vannak a fakultatív órák (például különtorna, logopédia) is. 16.30-ig a saját csoportjukban, a saját óvó nénijük felügyeletével játszanak a gyerekek, majd ezt követõen zárásig, a reggelihez hasonlóan, az ügyeletes óvónõ vigyáz rájuk, amíg a szülõk megérkeznek.
Óvodai nevelési program

Egyre több óvoda rendelkezik saját honlappal, ahonnan sok információt megtudhatunk; többek között elolvashatjuk az óvoda nevelési programját is. Vannak óvodák, ahol az iskolákhoz hasonlóan nyílt napokat rendeznek a szülõk és gyermekek számára, s van, ahol inkább személyes találkozókra adnak lehetõséget a vezetõvel vagy az óvónõvel.

Az óvodai nevelési programok igen színesek lehetnek. Vannak alternatív módszerrel, vagy egyéb kidolgozott nevelési programokkal operáló óvodák. Szinte minden óvoda próbál valami különöset nyújtani. Bizonyos óvodák lehetõséget adnak az anyás beszoktatásra, vannak olyan óvodák, ahol felvállalják a sajátos nevelési igényûekkel való foglalkozást. Más részük bizonyos kompetenciák, területek fejlesztését vállalja; így találhatunk óvodát komplex mûvészeti nevelési programmal, vagy olyat, ahol a mozgáskultúrát vagy a zenei készségeket fejlesztik. Vannak kéttannyelvû vagy nemzetiségi óvodák, vagy az ökotudatos szemléletre súlyt helyezõ zöld óvodák. Önmagában talán nem is ezeknek a programoknak a jellege a fontos; sokkal inkább a puszta tény, hogy az óvoda komoly erõfeszítéseket hajlandó tenni a gyermekek fejlesztésére. Természetesen errõl is kérdezgessük az óvoda vezetõjét és az óvodapedagógusokat! Amennyiben az óvoda sajátos programjával kapcsolatban sok információt és példát tudnak felsorolni, akkor ezek a programok valószínûleg tényleg mûködnek. Amennyiben az információk halványak, túl általánosak, akkor gyanakodjunk, hogy csak egy szépségflastrommal van dolgunk...!

Hogyan tájékozódjak?

Az óvodák listája több helyen is elérhetõ a neten; javasoljuk a Közoktatás Információs Rendszerének használatát, illetve ezen belül a „Szülõk” menüpontot, ahonnan külön listában elérhetõek a sajátos nevelési igényû gyermekeket (is) nevelõ, a kéttannyelvû és a nemzetiségi óvodák.